A vörös sátor

Teljesen véletlenül tudtam meg, hogy ma van a Nemzetközi Vörös Sátor Napja. Egyáltalán nem vagyok híve a kinevezett napoknak, de arra nagyon jók, hogy felhívják a figyelmünket, elgondolkoztassanak, információhoz juttassanak.

Mivel a Vörös Sátor égisze alatt dolgozom hosszú évek óta, ezért úgy gondoltam, hogy megragadom a lehetőséget, hogy minél több nőhöz jusson el ennek a napnak az üzenete, mondanivalója.

Valamikor nagyon régen volt olyan társadalom, amikor a nők számíthattak egymásra, összetartottak, annak ellenére, vagy épp azért, mert a helyzetük korántsem volt könnyű. Úgy gondolom, hogy nagy szerepe volt a Vörös sátornak abban, hogy szeretettel, megértéssel tudtak a nők egymáshoz fordulni.

A Vörös Sátor a menstruációs sátor volt, ahol a vérző nők összegyűltek, és vérüket szalmán fogták fel. Amíg a sátorban tartózkodtak addig nem dolgoztak, és gyermekeiket ellátták azok a nők, akik épp nem véreztek. A sátor pedig minden titkok tudója volt.

Érdekes, hogy a fiatal lányok alig várták, hogy beléphessenek a sátor női körébe, hiszen innentől kezdve kezdtek nővé válni. Az első menstruáció egyébként is a nő első nagy beavatása a NŐI LÉT-be, igazi ünnep volt. Sok helyen az első menstruációt felfogták, és kivitték a földekre, hogy az termékenyebb legyen.

A Vörös Sátor volt az a hely, mely gyönyörűséges, fájdalmas titkokat őrzött. A Nők egymásnak adták át a tudást az Életről, Halálról, az Istenekről, a Szexualitásról, Férfiakról. Itt zajlott a születés, a gyermekágy, a nők egymásnak segítettek, és titkaik soha nem kerültek ki a sátor falain kívülre.

Megtanulták, hogy védekezzenek, hogy ne essenek teherbe, tudták milyen főzeteket kell inni ahhoz, hogy gyermekáldás legyen. Orvosolni tudtak a női bajokat, és ami nagyon fontos lelkileg támogatták egymást, és ők még tudták, hogy nincsnek egyedül.

A Vörös Sátor emlékezete sejtszinten van kódolva bennünk, és a mai nap is segít az emlékezésben. Nem véletlen, hogy egyre több női kör jön létre, ahol a nők nem támadják, hanem támogatják egymást. Vissza kell térnünk a gyökerekhez, hogy megérezzük méhünk erejét, vérünk fontosságát, hogy minél több nő tudjon beleállni NŐI EREJÉBE!

Készült film erről az időszakről mindenkinek ajánlom, aki egy kicsit emlékezni szeretne. Címe a Vörös Sátor. Mindkét rész linkjét az írásom alatt találhatjátok. A film ami az azonos című könyv alapja Anita Diamant regénye. Sajnos a könyv már nem kapható, esetleg antikváriumokban még fellelhető.