A téli időszak a befelé fordulásról, önvizsgálatról szól, s ilyenkor jóval több tanítást is kapunk, mint a tevékeny, nyári időben. Most egy olyan témáról szeretnék írni, ami manapság a leggyakrabban jön szembe velem, s bár mind tudományosan, mint erkölcsileg egyértelmű, mégis a végletekig félremagyarázzuk, hogy hárítsuk a felelősséget.
„Mert nekik is fáj.”
A saját tapasztalataimon keresztül megközelítve a kérdést: Gyermek fejjel nem akartam állatokat bántani és őket megenni, de azt ettem, amit kaptam. Később, mikor már magam dönthettem, vega próbáltam lenni, évekig ki is tartottam, de kellő ráhatásnak voltam kitéve, így mindenevővé váltam. Sok évvel később pedig számos igen súlyos betegséggel küszködve visszatértem a húsmentességhez, de már több ismeret és erősebb elhatározás kíséretében, nem csak magamért, hanem a gyermekemért is. Minden lépésnél temérdek bírálattal kísérve.
Tanításokon keresztül
A kereszténységben, a bibliában: „Ne ölj” vagy „Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.”
A buddhizmusban, ami az együttérzésre és erőszak nélküliségre épít: „Minden élőlény reszket a félelemtől veszély esetén. Mindenki fél a haláltól. Ha ezt átgondolod, többé nem okozod senki halálát. Az élet mindenkinek egyformán értékes.”
A hinduizmusban, a védákban, ahol a lényeg szintén a nem ártás: „Az állat gyilkosainak tartják, aki az engedélyt megadja, aki a jószágot letaglózza, feldarabolja, aki a húst eladja, vagy megveszi, megfőzi, kínálja, és aki elfogyasztja, mert mind részt vesz az ölésben.” Ez nagyon fontos! Visnu is megerősített benne, amikor leírtam.
A zsidó vallásban: „Légy jó és könyörületes az Ő minden teremtményéhez, áldott legyen Ő, aki létrehozta e világot. Sose üss meg vagy okozz fájdalmat semmilyen állatnak, vadállatnak, madárnak vagy rovarnak.” A Talmudban is benne van, hogy nem szabad az állatoknak fájdalmat okozni.
Az iszlámban csak Mohamed próféta szavai lehetnek irányadók: „Aki az alacsonyabb rendű teremtményekhez kedves, az magához kedves.” Ő is a könyörületességről beszélt a legtöbbet. A nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak volt legnagyobb szívfájdalma, de szigorúan tiltotta az állattok bántalmazását is.
Az öt világvallás után még idéznék Magyar testvéreimnek a Yotengrit tanításaiból: …ezért nincsen följebb és alább való teremtmény… Fontos is valahány élőlény, Istenek porcikája… azok együtt a csorbítatlan élet. Egyiküknek is ha írmagja veszik, Egek orcája üttetik, Egek teste csonkíttatik. Fű, fa, madár, állat, csúszómászó, a legkisebb bogár is testvéretek. Mind valahányuk e világ örököse. Szeresd és kíméld az ég minden teremtményét.
Végül kiemelném Gandhi szavait: „Véleményem szerint egy bárány élete semmivel sem kevésbé értékes, mint egy emberé. Minél kiszolgáltatottabb és védtelenebb egy élőlény, annál inkább joga van arra, hogy az emberek megvédjék őt más emberek kegyetlenségétől.”
tudományon keresztül
A leggyakrabban elhangzó „tudományos”nak vélt ellenérvek:
- Az embernek fogazata alapján húst is kell ennie.
- Az embernek szüksége van az állati eredetű táplálékra. B12
- Zsírban oldódó vitaminok és omega 3 problematikája
- Hús és tej fogyasztása nélkül megbetegszünk.
A nekünk „rendelt” ideális táplálkozás meghatározásához nem elegendő a fogazat. Figyelembe kell venni a bélcsatorna hosszát, az emésztési időt, az állkapocs mozgását, a nyálunkat, a testtartásunkat, a végtagjaink jellemzőit, de még a vizeletünket is. Ezeket együtt vizsgálva egyértelmű, hogy gyümölcsevők vagyunk, s nem is vagyunk alkalmasak a hús és tejtermékek feldolgozására.
Nem csak a növények nem képesek a B12-vitamint előállítani, hanem az állatok sem. Erre csak mikroorganizmusok képesek, melyek a földben és beleinkben élnek. Az állati készítményekhez is mesterségesen adják hozzá. A modern életvitelünk egyik mellékhatása, hogy ehhez már természetes úton nem jutunk hozzá.
Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak egymással ellentétes hatásúak. Minél magasabb az omega 3 aránya, annál jobb. Az átlagos, vegyes étrend 16-szor annyi káros zsírsavat tartalmaz, mint hasznosat. A leveles zöldségek, babfélék, lenmag és chia mag tartalmaz jobb arányban omega 3-at. Az állati eredetű élelmiszerekkel telített zsírokat, a feldolgozott élelmiszerekkel transzzsírokat, a finomított olajokkal omega 6 zsírsavakat viszünk be a szervezetünkbe. Ezzel szemben a növényi étrenddel eleve zsírban oldott formában visszük be az A, D, E és K vitaminokat.
Tudományosan igazolt tények, az állati eredetű „táplálékok” szervezetünkre gyakorolt hatásáról:
Tej: rák, csontritkulás, női terméketlenség, petefészekrák, prosztatarák, menstruációs görcsök, míg a zsíros tejtermékek (vaj, sajt): mellrák
Hús: autoimmun betegségek, pajzsmirigy problémák, túlsúly, magas vérnyomás, érszűkület és érelzáródás, valamint cukorbetegség, míg az állati zsír (szalonna): vastagbélrák
Minden állati eredetű és feldolgozott élelmiszer: erek gyulladása, érszűkület és érelzáródás, majd érelmeszesedés, szívroham vagy agyvérzés, ráadásul minden állati eredetű fehérje rákot okoz.
Nekem megengedték látnom, amikor az első tudóból nem tudóvá és együttérzőből érzéketlenné visszafejlődött ember rákérdezett egy még tudó-beavatottnál, hogy akkor ehet-e húst, vagy sem. A még Istennel egységben élő válasza azt volt, hogy: „Igen, de betegek lesztek és szenvedni fogtok. Testetek eltorzul és gyermekeitek is megbetegszenek.”
„Az állatok is szeretnek és szeretetben kívánnak élni.”
Vajon, hogy értették az égiek, hogy az egoizmus a legnagyobb kihívás az emberiség számára?
Miért van az, ha azt mondom az embereknek, a betegségeim miatt nem eszem húst, akkor többségük elfogadja, míg, ha azt mondom, azért nem eszem, mert nem akarok állatokat bántani, akkor kinevetnek és kigúnyolnak? Miért van az, hogy embertársaim szemében, ha önző okból, puszta önérdekből, saját jólétem miatt cselekszek, az rendben van? Ellenben, ha önzetlen okból, hogy másoknak segítsek, vagy legalább ne ártsak teszem ugyanazt, az már felháborító. Mi lehet a kirohanásuk mögötti rejtett ok, mi szítja a temérdek bírálat tüzét?
A szív szava szerint együtt, egymásért, egységben éljünk! A harmadikat, az egységet az egón keresztül azonban nem lehet megérteni, mert nem racionális fogalom.
A szeretet ünnepéhez közeledvén van-e elég bátorságunk belátni, mi a következménye, ha a szív és fej párviadala után a szívtudást elhagyva egónk jut vezető szerephez? Hogy miért fonja körbe az erőszak világunkat, ahol az egyik szenvedése a másik nyeresége? Miért engedünk teret a fölénynek, ahol az egyik élőlény felhatalmazva érzi magát, hogy leminősítse a másikat? Valamint az önbecsapásnak, ami másokra hárítja önnön felelősségét. Megpróbáljuk-e tetten érni magunkat, hogy mi is leváltottunk-e önzetlen, szerető szívünket, s átadtuk-e a vezetést egoizmusunknak? S ha igen, megpróbálunk-e visszatérni az isteni, egy, s örök mag-unkhoz, hogy ismét egy-s-égben élhessünk?
Ha van bátorságod, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
Van-e az életednek olyan aspektusa, melyben valaki szenvedése a te nyereséged?
Leminősítesz-e másik embert/élőlényt önmagadhoz képest?